keresés:
kezdőlapcégünkrőlszolgáltatásokkereskinálletöltések/áraklinkekkapcsolat  
   
 
  hasznos információk
  cégnév kereső
  partnereink
  adóhumor
  jelentkezési lap
   
 
Bejelentkezés:
 
rólunk mondták:  
 
  Aktuális hírek
Untitled Document
Készpénz csak másfél millióig
2012.09.10 16:12:18

Az eredeti tervvel szemben havonta nem 5 millió, hanem csak másfél millió forintnyi készpénzforgalmat bonyolíthatnak egymással januártól a vállalkozások. A cél - a gazdaság fehérítése mellett - a tranzakciós illetékből származó bevétel növelése lehet.

Lejjebb húzza a limitet a készpénzforgalom korlátozásánál a kormány: július 10-én ugyanis egy olyan módosító javaslatot nyújtottak be az Országgyűlésnek, amely szerint a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett vállalkozások januártól egy naptári hónapban egy szerződés alapján legfeljebb 1,5 millió forint értékben teljesíthetnek készpénzszolgáltatást. Az adózást érintő egyes jogszabályokat módosító javaslatot Matolcsy György  Nemzetgazdasági miniszter jegyezte, és egy több területet is érintő salátatörvény részeként nyújtották be az országgyűlésnek.

A mostani módosítás komoly szigorítást jelent a májusban bejelentett, eredeti változathoz képest, hiszen abban még nem 1,5, hanem 5 millió forintos összeghatár szerepelt. Az előterjesztők gondoltak az esetleges visszaélések, kiskapuk megelőzésére is: a jogszabály ugyanis előírja, hogy ha az érintett felek bizonyíthatóan csak azért kötöttek több szerződést, hogy ezáltal - felosztva az összeget - kikerüljenek a korlátozás alól, a megállapodásukat változatlanul egy szerződésnek kell tekinteni. A büntetés összege pedig nem csekély: a szabályokat be nem tartó adózóknak a másfél millió forint feletti rész húsz százalékát kell bírságként leróniuk.

Az előterjesztéshez benyújtott indoklás szerint a „feketegazdaság visszaszorítása érdekében indokolt a készpénzfizetések korlátozására előírt összeghatár alacsonyabb összegben történő megállapítása, ezzel is támogatva a Széll Kálmán-terv 2.0 célkitűzéseinek megvalósítását. A 1,5 milliós összeghatár még kellőképp magasnak bizonyul ahhoz, hogy a feketegazdaság visszaszorítását szolgálja és a vállalkozások gazdálkodási tevékenységét ne lehetetlenítse el". Mindezek alapján a kormány a tranzakciós adóból származó bevétel emelkedését is várja a szigorúbb szabályozástól: ez a várakozás pedig jogos, hiszen az elektronikus tranzakciók mennyiségének növekedésével emelkedik az adó alapja is. A nemzetgazdasági tárca pedig korábban közölte: a szabályozás kellő időben készült el ahhoz, hogy fel lehessen készülni az alkalmazására.

A készpénzforgalom korlátozása persze alapvetően nem káros, és nem is új ötlet. A korábbi években több alkalommal jogszabályi formában is megjelent hasonló célú szabályozás, így már 1996-ban is korlátozta jogszabály a készpénzben teljesíthető kifizetések összegét, és 2009-ben is hatályos volt a vállalkozások közti készpénzfizetés korlátozására vonatkozó törvényi rendelkezés. (Akkor viszont életszerűtlenül alacsony, 250 ezer forintos limitet határoztak meg, így a szabályozást gyorsan vissza is vonták.) Ráadásul a korlátozás nem magyar ötlet, hiszen több európai államban is számos példa akad arra, hogy az elektronikus tranzakciók alkalmazására ösztönzik az adózókat.

Mit mondanak a szakértők?

A szakértők eltérően viszonyulnak az új szabályozáshoz. „A kiskereskedelemben, ahol az általános bizalomhiány miatt a készpénzforgalom a meghatározó, a forgalmi korlát bevezetése beláthatatlan következményekkel járhat" - mondta a Világgazdaságnak Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) elnöke. Egy kiskereskedő a nagykereskedőnek a gyakorlatban csak készpénzzel fizethet, így a rendelkezés könnyen lehetetlen helyzetbe hozhat - például - egy állandó partnerekkel rendelkező zöldségest, akinek 3-4 millió forintos forgalmat mindenképpen el kell érnie. Az elmúlt évek példái egyértelműen mutatják, hogy a bizalom adminisztratív eszközökkel nem állítható helyre - figyelmeztet Antalffy Gábor, hozzátéve: a probléma másik gyökere a banki szolgáltatások európai összevetésben is magas költsége, a rendelkezéssel igazán a bankok járnak jól. A szakember a törvénymódosítás által az ágazatban érintett összeg nagyságát nem kívánta megbecsülni, jelezte azonban: a KISOSZ-szal a kormány részéről nem egyeztetett senki.

A készpénzforgalom számlára terelése számos alkalommal felvetődött már a feketegazdaság visszaszorítása érdekében - mondta lapunknak Réczei Géza, a PwC Magyarország társasági adóosztályának igazgatója -, ugyanakkor a törvényjavaslat címe szerint az egészségügy többletforrásainak biztosítása is célkitűzés. Ez nemcsak az előírást be nem tartókra kirótt büntetésekből származhat majd, hanem a megnövekedett bankszámlaforgalom után felszámítandó tranzakciós illetékből is. Azt, aki a törvény hatálya alól a szerződések megbontásával próbál kikerülni, büntetés fenyegeti, azonban az ezt megalapozó tényállás bizonyítása - az egyes gazdasági területek szektorspecifikus tényezői miatt - számos adóvitát eredményezhet - figyelmeztet Réczei Géza. A jogalkotói szándék tehát egyértelmű, azonban a feketegazdaság igazi szereplői eleve láthatatlanok, az ő „kifehérítésükhöz" más eszközöket is számításba kell venni.

A készpénzforgalom a korrupció melegágya, korlátozása, és fokozott ellenőrzése elősegíti a feketegazdaság visszaszorítását - mondta a Világgazdaságnak Pintér Zoltán, az Ernst & Young visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások üzletágának vezető menedzsere. A szakember kiemelte: a törvény mellett az ellenőrzés és a számonkérés jól működő rendszereire elengedhetetlen szükség van. Az iparkamarákkal, szakmai szervezetekkel való előzetes - és folyamatos - egyeztetés, valamint az együttműködés szintén szükséges, többek között ez biztosíthatja, hogy a szabályok szigorítása elérje a kitűzött célt, de senkit ne tehessen üzletileg kiszolgáltatottá - hangsúlyozta Pintér Zoltán.

Több tízezer milliárdos terület

A vállalkozások készpénzforgalmáról viszont nagyon kevés statisztikai adat áll rendelkezésre. Becslések szerint a cégek 42 ezer milliárd forintnyi készpénzforgalmat bonyolítanak egymás között Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint pedig az elmúlt másfél évben átlagosan 300-320 milliárd forint készpénz volt a nem pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozásoknál, folyószámlabetétben pedig 2100-2200 milliárd forintot tartottak. A jegybank adataiból viszont az is kiderül, hogy a vállalkozások pénzkezelési szokásain még volna még mit javítani: a bankkártyás tranzakcióik 85 százalékát ugyanis készpénzfelvételek tették ki, a vásárlások súlya pedig a teljes kártyás forgalmon belül nem érte el a 14 százalékot.

 
  Szeretném jelezni, hogy nagyon elégedett voltam a munkájukkal. Különösen tetszett, hogy egy hétvégén írt email-re is gyorsasággal válaszoltak és a következő héten már el tudtak fogadni. Szimpatikus és megbízható csapat, nyugodtan bíztam cégügyeimet a Cégüzlet Kft. - ra.
Még egyszer köszönöm és gratulálok a weblapjukhoz is!

Üdvözlettel:
Kaffai Szabolcs
Szinte már biztos volt, hogy nem tudom a Cégemet megmenteni, de a Cégüzlet Kft. sikeresen megoldotta a problémámat. Nagy Sándor Budapest
Szakértelem, precízség, pontosság, gyorsaság = CÉGÜZLET Kft.
Mindent köszönök!
Kiváló szolgáltatás, olcsó és rejtett költségek nélküli. Ajánlom mindenkinek!
Rácz Zsuzsanna Budapest
Többen meglepődnek, hogy elégedettek vagyunk a székhely szolgáltatónkkal és az irodai háttérbiztosítással, ez úgy tűnik, ritkán fordul elő.
 
  ugrás a lap tetejére Egy biztos pont az üzleti világban Általános szerződési feltételek  
       
  Cégüzlet kft. 2010©

Központi elérhetőség:
1137 Budapest
Radnóti Miklós út 38. 3em. 14.
(23 kaputelefon)
Ügyfélszolgálat:
Hétfőtől - péntekig: 08.00-17.00
tel: +36 1/787-0804
Fax : +36 1/784-3303
ceguzlet@ceguzlet.hu